الكتاب - Al Kitab

Arab Nyelvtanulás és Kultúra

Bemutatkozás

Kedves Látogató!

Félig egyiptomi lány vagyok. Azért hoztam létre ezt a blogot, mert úgy gondolom, hogy nem igazán találni olyan oldalt, ami magyarul tud az arab nyelv tanulásában segíteni. Emellett saját tapasztalataim alapján szeretném bemutatni az arab kultúrát, mivel még sok magyar, európai ember számára ismeretlen ez a világ és sajnos gyakran félreismerik az arab kultúrát és az iszlám tanításait.
Remélem érdekesnek találod a bejegyzéseimet, szívesen fogadok visszajelzéseket vele kapcsolatban.

Sára

Feedek
Megosztás

Rossz hír azoknak, akik arab nyelvvizsgát szeretnének tenni Magyarországon

Update! A mai nap folyamán mégis visszarakta a nyelvvizsgaközpont 2018-as vizsganaptárukba az arabot mint választható nyelvet.


Aki arab nyelvből szeretne 2018-ban nyelvvizsgázni, annak meglehetősen beszűkültek erre a lehetőségei. Az elmúlt években az ELTE Origó Nyelvi Centrum volt az egyetlen vizsgaközpont hazánkban, ahol lehetett általános arab nyelvvizsgát tenni, azonban a 2018-as vizsganaptárjukban már náluk se szerepel semelyik időpont alatt a választható nyelvek között. A megszűntetést azzal indokolták, hogy nem volt fenntartható a vizsga a jelentkezések számából.

Azonban, ha megnézzük az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján, hogy hányan vizsgáztak, évek és nyelvek szerinti leosztásban, akkor láthatjuk, hogy több olyan nyelvet is lehet jövőre választani a fenti nyelvvizsgaközpontban, amelyre kevesebben mentek az utóbbi években, mint az arabra. http://www.nyak.hu/doc/statisztika.asp?strId=_43_

Tehát a fenti nyelvekből mind lehet jövőre is vizsgázni, kivéve arabból hazánkban.

Szintén ezen a honlapon az is közzé van téve, hogy egy adott nyelvből mely külföldi nyelvvizsgákat lehet honosíttatani. Arab nyelvből egy ilyen opció van, a palesztin Higher Educational Centre-Nablus. http://www.nyak.hu/doc/honositas/honositas_tabla1.asp?strID=DMarab

Véleményem szerint nagyon sajnálatos, hogy egy világnyelv tanulását nemhogy nem ösztönzik itthon, hanem egyre kevesebb teret kap. Az egyik korábbi bejegyzésemben arról olvashatsz, hogy miért hasznos arabul tanulni: http://arabnyelv.blogger.hu/2014/04/07/miert-hasznos-az-arab-nyelv

Kiragadott idézetek a Koránból - és a valódi jelentésük

Számtalanszor tapasztalni, hogy az iszlámot elutasító személyek kiragadnak félmondatokat a Koránból és azzal érvelnek ellene. Most azonban vizsgáljuk meg a legtöbbször használt idézeteket és szövegkörnyezetüket kicsit alaposabban.

1. [2:191] „És öljétek meg őket ott, ahol találjátok őket”

Olvassuk csak el az előtte és az utána lévő verseket:

[2:190] „Harcoljatok Allah Útján azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne szegjétek meg a törvényt (ne harcoljatok a fegyvertelenek ellen)! Allah bizony nem szereti a törvényszegőket.”

Ibn Abbas korán-értelmező magyarázata a 190. versről: „ne támadjatok nőkre, gyermekekre, idősekre se senkire, aki békével közeledik felétek.”

[2:193] „De ha felhagynak (a harccal), akkor ne legyen ellenségeskedés, kivéve a támadók ellen.”

2. [9:5] „öljétek meg a bálványimádókat, ahol találjátok őket”

De kikre is vonatkozik pontosan ez?

Al-Baydawi and al-Alusi iszlám vallástudósok értelmezése szerint: „azokra az arab pogányokra vonatkozik, akik megsértették a muszlimokkal szembeni békeszerződést és háborúzásba kezdtek velük.”

Ezt megerősíti az alábbi Korán vers is:

[9:13] „Hát nem harcoltok egy néppel, akik megszegték az esküjüket, és eltökélték, hogy elűzik a Küldöttet, és ők kezdték a harcot ellenetek először?”

3. [8:60] „És készítsétek fel ellenük, amire csak képesek vagytok, az erőből, és a lovasságból, amit össze tudtok gyűjteni, hogy félelmet (terrort) keltsetek vele Allah ellenségeinek és a ti ellenségeiteknek szívében”

De mi is van leírva a következő versben?

[8:61] „És ha békére hajlanak, akkor ti is hajoljatok arra, és hagyatkozzatok Allahra! Bizony, Ő a mindent Halló, mindent Tudó.”

És ha elolvassuk e fejezet többi versét is, abból kiderül, hogy a Kurajs-törzs elüldözte a muszlimokat az otthonukból Mekkában.

[8:26] „És emlékezzetek, amikor kevesen voltatok, és gyengének tartottak benneteket a földön, és féltetek attól, hogy az emberek megragadnak benneteket, akkor Ő (Allah) menedéket adott nektek”.

4. [47:4] „Ha találkozol egy hitetlennel, vágd el a torkát!”

Al-Tabari iszlám vallástudós értelmezése szerint e vers azokról szól, akikkel háborúban állnak és rátámadtak a muszlimokra.

Olvassuk is tovább az idézett mondatot [47:4]: „... amíg a háború leteszi terheit” (vagyis amíg a háború véget nem ér).

5. [9:29] „Harcoljatok velük, amíg meg nem fizetik a dzsizját (adót) és amíg meg nem adják magukat”

Mujahid vallástudós megmagyarázta, hogy ez a harc Bizánci birodalommal folytatott hadjáratra vonatkozott. Amelyet az előzte meg, hogy Mohamed próféta a birodalomhoz küldött követét megkínozták és megölték. (al-Waqidi történész)

Tehát miről is van itt szó pontosan?
Al-Maraghi (az Azhar Egyetem egyik volt rektora) szövegmagyarázataiban azt olvashatjuk, hogy a Koránban található minden korábbi említés a hadiállapotokról erről a konkrét hadjáratról szólnak. Így tehát a vers azt jelenti, hogy azokkal harcoljanak (a muszlimok), akiknél a harcot szükségessé tevő körülmények jelen vannak, azaz akik agresszívan lépnek fel ellenük vagy az országuk ellen, elnyomják és üldözik őket a hitük miatt vagy akik fenyegetést jelentenek a biztonságukra, ahogyan azt a bizánciak tették, ami végül a tabúki csatához vezetett.

Összegzés

A Korán az emberiségnek szóló üzenet, amelyben 114-szer szerepel az, hogy a „Könyörületes és Irgalmas Isten nevében”. A Korán arra utasítja a hívőket, hogy közeledjenek jósággal azok felé, akik rosszat tesznek [41:34], hogy a békét hirdessék az ellenségeskedők felé [25:63], hogy bölcsességgel és szép beszéddel járják útjukat [16:125], hogy kedvesen és igazságosan bánjanak a nem-muszlimokkal [60:8], hogy viselkedjenek példamutatóan [3:110], és hogy tartsák tiszteletben a vallás szabadságát [2:256 és 10:99]. Bármelyik őszinte és észszerű gondolkodású ember olvasva a fenti sorokat észre kell, hogy vegye a Korán az irgalmat hirdeti, nem pedig a pusztítást és az erőszakot.


A londoni muszlim közösség tagjai virágokat helyeznek el közel a merénylet helyszínéhez, a Borough Marketnél

Forrás

Egy korábbi ideillő cikkem

Şakirin mecset

Isztambul építészeti szempontból is magán viseli történelmének és etnikumainak sokszínűségét. A város ókori görög, római, bizánci és oszmán épületekben, emlékművekben gazdag, ez különösen európai oldaláról mondható el. Közel 3000 mecset csodálható meg a Isztambulban, minden utcából hallható a müezzin imára hívása.

A Şakirin mecset 2009 tavaszán nyitott meg, amelyet a Şakir Alapítvány építetett İbrahim Şakir és Semiha Şakir (az alapítók) emlékére. A mecset különlegessége, hogy Zeynep Fadilioglu, Semiha Şakir nagy unokahúga tervezte - az első olyan nő, aki mecsetet tervezett.
Fadilioglu a mecset belső terei megtervezésében vett részt, mely során a modern technikákat ötvözte a hagyományos iszlám művészettel.



Az első benyomás a mecsetbe való belépéskor a világos, tágas tér és az elegancia. A nagy belső tér felett egy óriási bronz csillár lóg, amelyet esőcsepp formájú gömbök díszítenek. Ezek a cseppek a hívőkre hulló fényt szimbolizálják.



A minbar (szószék) és a mihráb (az imádkozás irányát mutató falifülke) modern átgondolást kaptak.



A galéria bőséges helyet biztosít a nő nemű imádkozóknak.



A falakat valamint a mennyezetet Isten nevei és Korán idézetek dekorálják.



Kívülről se kevésbé innovatív az építmény. A fémes, gömbölyű formákat, keskeny minareteket Hüsrev Tayla építész tervezte. A mecset előtti udvaron egy stílusos szökőkút áll, amely szintén a letisztult, egyszerű vonalakat képviseli.



Ez az egyedi mecset a múlt és a jelen, a modern minimalizmus és a hagyományos ornamentika egyesülése. Ha Isztambulban jár, mindenképpen látogassa meg az Üsdükar kerületben a Şakirin mecsetet!

Forrás

 

Bemutatkozás


1. Köszönés
السلام عليكم (Esszelemu álejkum) - jó napot kb. (köszönési formákról bővebben itt olvashatsz)

مرحبا (márhábán) - Szia
(köszönési formákról bővebben itt olvashatsz)

سررت بلقائك (szurirtu bilikáike) - örülök, hogy megismerhetlek (férfinak)
سررت بلقائك (szurirtu bilikáiki) - örülök, hogy megismerhetlek (nőnek)

أهلا وسهلا (ehlen ve szehlen) - üdvözöllek

2. Név
... اسمي (iszmi ...) - ...-nak hívnak
... أنا (ene ...) - ... vagyok
Pl: اسمي سارة (iszmi szárá) - Sárának hívnak

ما اسمك؟ (me iszmuke) – hogy hívnak? (férfinak)
ما اسمك؟ (me iszmuki) – hogy hívnak? (nőnek)

3. Származás, lakhely
... أنا من (ene min ...) - ...-ból jöttem/...-ból származom

Pl: أنا من مصر (ene min miszr) – Egyiptomból jöttem
أنا من المجر (ene min elmadzsar) – Magyarországról jöttem

أنا مجري (ene madzsari) – magyar vagyok (férfi)
أنا مجرية (ene madzsarijjá) – magyar vagyok (nő)

... أنا أعيش في (ene áisu..) - ...-on élek
Pl: أنا أعيش في بودابست (ene áisu fi budábeszt) – Budapesten élek

من أين أنت؟ (min ejne ente) – honnan származol? (férfinak)
من أين أنت؟ (min ejne enti) – honnan származol? (nőnek)

4. Kor
عمري ... عاما (omri ... áemen) - ... éves vagyok
Pl: عمري واحد وعشرون عاما (omri wáhedun we ásrún áemen) – huszonegy éves vagyok
(Számokról bővebben itt)

كم عمرك؟ (kem omruke) – hány éves vagy? (férfinak)
كم عمرك؟ (kem omruki) – hány éves vagy? (nőnek)

5. Foglalkozás
... أنا (ene ...) - ... vagyok
Pl: أنا مدرس (ene muderisz) – tanár vagyok (férfi)
انا مدرسة (ene muderisza) – tanár vagyok (nő)
انا طالب (ene tálib) – tanuló vagyok (férfi)
انا طالبة (ene táliba) – tanuló vagyok (nő)

ماذا تعمل؟ (meze teámil) – mit dolgozol? (férfinak)
ماذا تعملين؟ (meze teámiline) – mit dolgozol? (nőnek)

6. Nyelvtudás
... أتعلم اللغة العربية منذ عام (etálemu elloghat-elarabijá mundu áemin ...) - ... éve tanulok arabul
Pl: أتعلم اللغة العربية منذ عام اثنان (etálemu elloghat-elarabijá mundu áemin itnenin) – két éve tanulok arabul

... أنا أتكلم (ene etekellem ...) – beszélek ...-ul
Pl:  انا اتكلم الانكليزية والفرنسية (ene etekellem elinklizijjá ve elferenszijjá) – angolul és franciául beszélek

هل تتكلم الإنكليزية؟ (hel tetekellem elinklizijjá) – beszélsz angolul? (férfinak)
هل تتكلمين الإنكليزية؟ (hel tetekellemine elinklizijjá) – beszélsz angolul? (nőnek)

Miért értelmetlen a népszavazás?

Bár a blogom az arab nyelvvel és kultúrával foglalkozik, úgy gondoltam, hogy én se mehetek el szó nélkül amellett, ami jelenleg folyik Magyarországon a menekültekkel, bevándorlókkal és muszlimokkal szemben.
Az alábbiakban a kormány betelepítési kvótával kapcsolatos téves híreszteléseit tisztázom:
Nincs kötelező betelepítésről szó a valóságban. Az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa által elfogadott határozat szerint a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejére, ideiglenesen kell a tagállamoknak elhelyeznie a menekülteket, hogy a menedékkérelmeiket elbírálják és átmenetileg ellássák őket. Minden ország maga bírálja el, hogy az adott menedékkérő megkapja a menekültstátuszt vagy hogy nem jogosult nemzetközi védelemre, és akkor a vizsgálatot végző tagállam saját hatáskörben azonnal kiutasítja.
Egyébként a menekültek befogadását pénzben is ki lehet váltani, 250 ezer euróval menekültenként, amelyet az uniós támogatásokból vonnának le.
Nem egy városnyi menedékkérőt kell befogadnunk. A városnyi alatt azt gondolnánk, hogy több 10 ezer menekültet kell befogadnunk, azonban (a tagországok mérete és nemzeti összterméke (GDP) alapján határozták meg a befogadandó menedékkérők számát, így) Magyarország esetében ez 1294 ember. A magyar városok népessége átlagosan 20 ezer fő, a legkisebb városaink lakossága mozog 1500 fő körül.
A menedékkérők nem bűnözök, se nem terroristák. A menekültek azért menekülnek Európába, mert a hazájukban háború van, a bevándorlók, pedig a jobb megélhetés reményében.
Azok, akik elkövették a merényleteket Európában az utóbbi időben, bár észak-afrikai származásúak, de már EU-s születésűek és/vagy EU-s állampolgársággal rendelkeztek, tehát nem a mostani menekülthullámmal jöttek.
Olvasni, hallani híreket, miszerint a menekültek nőket erőszakolnak, szemetelnek, rongálnak, stb. Nem azt állítom, hogy egy ilyen eset se történt, de a média hajlamos arra, hogy ezeket emeli ki és nagyítja fel, mivel az emberek a sokkoló történetekre kíváncsiak - érdekes módon a jó cselekedetekről sokkal ritkábban kapunk tájékoztatást...
Egy másik oldalról megközelítve pedig, csak úgy, mint itt Magyarországon magyar emberek (vagy bárhol a világon, bármilyen nemzetű és vallású emberek) követnek el bűncselekményeket, úgy nyilván a menekültek közt is van ilyen elenyésző számban, de ettől még nem lesz az egész népcsoport vagy vallási közösség bűnöző. Egyénileg kell vizsgálni az elkövetőket, nem a származása, vallása alapján általánosítani.
A terrorizmusnak nincs vallása. Az iszlám elítéli a bűncselekvést, gyilkolást. Egy korábbi bejegyzésemben írtam erről részletesebben, a Koránból idézve (link).

Végezetül azt javaslom általánosságban, hogy minél több szemszögből nézzünk utána egy adott problémának, mielőtt döntést hoznánk, mert könnyen manipuláció áldozatai lehetünk.
Remélem sikerült rávilágítanom néhány tévhitre a menekült válságot illetőleg, szívesen fogadok bármi kérdést, észrevételt ezzel kapcsolatban.

További hasznos linkek:

http://index.hu/belfold/2016/09/17/ontsunk_tiszta_vizet_a_poharba_kvota-ugyben/
http://nepszava.hu/cikk/1086775-hamis-a-betelepitesi-kvotakotta

http://hvg.hu/velemeny/20151217_Hazardjatek_a_szavakkal
http://24.hu/belfold/2016/09/14/nezze-meg-egy-negyperces-videoban-miert-teljesen-ertelmetlen-a-kvotanepszavazas/
http://vs.hu/kozelet/osszes/nem-a-menekultek-csufitottak-el-a-nemet-bunugyi-statisztikat-0217
http://nol.hu/belfold/ezeket-a-plakatokat-tolja-az-arcunkba-a-kormany-a-kvotanepszavazas-elott-1624327
http://index.hu/belfold/2016/09/13/uj_szinten_a_kampany_kover_laszlo_nekirontott_egy_migrans_focisztarnak/
http://24.hu/kozelet/2016/09/17/felhatalmazast-kaptak-a-kormanytol-hogy-ezeket-az-embereket-lehet-szidni/
http://24.hu/fn/gazdasag/2016/07/20/nepszavazas-ezek-a-valodi-kerdesek-nem-az-amirol-a-kormany-beszel/
http://nepszava.hu/cikk/1106491-valasz-kosa-lajosnak---a-nepszavazas-tetjevel-kapcsolatban-tevedesben-van

Megdöbbentő tények a lányok oktatásáról

Napjainkban a világon több, mint 60 millió lány nem jár iskolába.

A 15-24 éves korú nők negyede sosem fejezte be az általános iskolát a fejlődő országokban.

Annak a lehetősége, hogy a lányok iskolába járhassanak, meghatározzák későbbi életüket. Azoknál a lányoknál, akik teljesítik középiskolai tanulmányaikat, csökken az anyai-és a gyermekhalálozási arány, továbbá a HIV/AIDS fertőzöttség, és fizetésük 10-20%-kal lesz több, mint az olyan lányoké, akik nem jártak iskolába.


A lányok iskoláztatása – taníttatása bizonyítottan a legjobb befektetés politikai döntéshozók, közösségek és egyének számára.

Ha egy országban csak 1%-kal növeljük az olyan nők számát, akik másodfokú tanulmányaikat elvégezték, akkor 0,3%-kal emelkedik az ország gazdasági növekedése. De ami még jelentősebb, az az, hogy ha megnöveljük az olyan emberek számát, akik erős olvasási és számolási tudással rendelkeznek, akkor akár 2%-kal is emelkedhet a gazdasági növekedés.

Évtizedek óta mutatják különböző kutatások, hogy a jobban képzett nők többet keresnek, jobb munkahelyük van, és a családjukba fektetik keresetüket.
Minden egyes újabb iskolai év kb. 12%-kal növeli a nők későbbi fizetését. Ezen felül, ha még átlagfeletti matematikai készséggel is rendelkezik a nő, akkor akár 18%-kal többet kereshet.

A lányok oktatásának növelése csökkenti a gyermeki-és anyai halálozási arányt, mert a tanult anyák kevesebbszer esnek teherbe, kisebb az esély, hogy teenagerként szülnek, és jobb döntést tudnak hozni gyermekükért és magukért.

A magasabban képzett nőknek kevesebb gyerekük van, nagyobb valószínűséggel szülnek később, és gyermekeik között legalább két év különbség lesz. Pontosabban mondva, ha csökkentjük az olyan lányok számát, akik 17 éves koruk előtt szülnek, akkor kisebb, egészségesebb családok lennének. Ha minden nő kapna alapfokú oktatást, akkor a korai szülések 10%-kal visszaesnének. Ha minden nő középfokú oktatásban is részesülne, akkor a korai szülések száma 59%-kal zuhanna.

A jobban képzett anyáknak egészségesebb és jobban képzett gyermekeik vannak, akik nagyobb valószínűséggel részesülnek megfelelő táplálkozásban és védőoltásokban, rendszeresebben és hosszabb ideig járnak iskolába, gyakrabban tanulnak. Egy anya minden egyes újabb megkezdett iskolában töltött éve 4 hónappal növeli gyermeke iskolában töltött évét 15-18 éves korában.

Az olyan lányok és nők, akik jobb oktatásban részesültek, kisebb valószínűsséggel kapják el és terjesztik a HIV/AIDS-et, mivel több az ismeretük arról, hogy hogyan terjed, és megfelelően védekeznek ellene. Ebből az okból kifolyólag nevezik a lányok oktatását „társadalmi védőoltásnak”. Ugyanez vonatkozik a maláriára is.

Ha minden fiatal lány elvégezné alapfokú tanulmányait, akkor 700 000-rel kevesebb HIV fertőzés lenne minden évben, azaz 7 millió-val kevesebb minden évtizedben.

Ami a maláriát illeti, ha minden anya elvégezné középfokú tanulmányait, akkor 36%-kal csökkenne az olyan gyermekek száma, akik a maláriát hordozzák.

A lányok magasszintű oktatása egy fontos stratégia a gyermekházasságok ellen és javítja az olyan lányok életszínvonalát, akik már házasok. 20-ból 18 olyan országban, ahol a legmagasabb a gyermekházasságok előfordulása, a tanulatlan lányokat 6-szor nagyobb eséllyel veszik el gyermekként, mint a középiskolás lányokat.

A lányok és a nők tanítása javítja a kiállásukat és függetlenné teszi őket. Pl. a magasfokon képzett nők kisebb valószínűséggel fogadják el a családon belüli erőszakot, több eséllyel tudják kontrollálni a háztartással kapcsolatos döntéseket, és nagyobb a mozgásszabadságuk. Egy afrikai országban folytatott tanulmány az mutatja, hogy egy lány minden egyes befejezett iskolai éve csökkentette benne 10%-kal azt, hogy elfogadja a családon belüli bántalmazást.

A nők megfelelő ismereteket szereznek oktatásuk során, hogy vezetőszerepeket tölthessenek a közéletben. Ezekben a szerepekben sokkal nagyobb valószínűséggel támogatják az olyan politikai döntéseket, amelyek a család és a közösség hasznára vannak, mint pl. a megfelelő oktatás és társadalmi szolgáltatások.

Ha Indiában 8%-kal emelnénk az olyan nők számát, akik tudnak írni és olvasni, akkor 16%-kal növekedne a női jelöltek aránya, 13%-kal a nők által kapott szavazatok száma, és 4%-kal a női szavazási részvételi arány.

Szerte a világon a jobban képzett nők képesek megvédeni magukat és családjukat természeti katasztrófák hatásaival szemben, mivel jobban odafigyelnek gyermekeikre. 60%-kal csökkennének a katasztrófák miatt bekövetkezett halálok 2050-re, ha az összes 20-39 éves nő 70%-a elvégezné az alsó középiskolai éveket.


Fejlődő országokban lakó lányokat akadályozzák alap-és középfokú tanulmányaikban szélsőséges irányzatok képviselői.

Jelenleg kb. 20 millió menekült és 40 millió hazájából elkényszerült ember van világszerte, a II. Világ Háború után ez a legmagasabb szám. A menekülteknek több, mint a fele 18 év alatti.
Ami ennél is megdöbbentőbb, az az, hogy a menekültek száműzetésének átlagos időtartama 17 év!
A tanuláshoz való jog gyakran lényegtelenné válik a menekült krízis alatt, és a humanitárius segélynyújtás a tanulás érdekében csaknem 2%-ra esett vissza a globális gyorssegélynyújtásban 2013-ban.
Hacsak nem emelkedik az oktatás felé nyújtott támogatás, akkor rengeteg szerencsétlen gyermeknek kell otthagynia az iskolát, és néhányan közülük sosem válhatnak későbbi életükben sikeressé, boldoggá és az életük se lehet olyan színvonalas és hosszú, mint az iskolázott társaikéi!

Miért a lányok?

A tálibok és hozzájuk hasonló ideológiát követők szerint a lányoknak tilos tanulniuk, és ezért készek voltak iskolákat felrobbantani és emberéleteket kioltani. (pl: Pakisztán)


Vannak olyan családok, akik azért nem engedik lányaikat tanulni, hogy engedelmesek maradjanak, ne lehessenek függetlenek és korán férjhez tudják őket adni, ezzel szeretnék anyagi biztonságban tudni őket. (pl: India)

A legszegényebb országokban, mivelhogy sokba kerül az iskoláztatás, az egyenruha, a könyvek, így a családok inkább a fiaikat járatják iskolába elsősorban. (pl: Etiópa)

A menekülttáborokban nagyon kevés helyen van lehetőség tanulni, mind fiúknak, mind lányoknak. (pl: Szíria)

A leginkább érintett országok: Pakisztán, India, Nigéria, Etiópia, Szíria, Kenya, Sierra Leone, Uganda, Malawi, Guatemala, Libéria.

Különböző szervezetek foglalkoznak a lányok iskoláztatásával, legismertebbek közülük a Malala Fund és a Girl Up. Ezeket a közösségeket többféleképpen is lehet támogatni: adományokkal, adománygyűjtés szervezésével, kampány szervezésével, hirdetéssel, felhívás indításával.

Eddigi sikereik közül néhány:

A 3. ”Malala Napon” (2015 július 12), azaz Malala Yousafzai 18. szülinapján Libanonban, közel a szír határhoz megnyitott egy középiskolát, több, mint 200 szír lány számára. Továbbá az UNICEF és az UNHCR 250 000 dollárt ajánlott fel a jordániai Azraq menekülttábor részére.

Malawiban a Girl Up közössége és támogatóik elérték, hogy 2015 februárjában a törvényes házasságkötési korhatárt 15 évről 18 évre emeljék.

Libériában 2012 óta folyamatban van a Gyermekjogi törvény kivitelezése. A törvény többek között garantálja a gyermek tanuláshoz és egészséges élethez való jogát, védi a fiatal lányokat a gyerek házasságtól.

„Fegyverrel a terroristákat lehet megölni, oktatással a terrorizmust.”
Malala

Zamzam kút

A Zamzam kút (arabul: زمزم‎) az iszlám egyik szent helye, amely 20 méterre található a Kába kőtől, a mekkai al-Haram mecset, azaz a Nagymecset területén.

Az iszlám hit szerint Ábrahám próféta Allah utasítására otthagyta a feleségét, Hágárt és fiát, Ismáelt a sivatagban. Az anya kétségbeesetten keresett vizet fiának, 7-szer mászott fel a Szafa-és a Marva-hegyre, de se vizet, se senkit nem talált, aki segíthetett volna rajtuk.
Ismáel egyre szomjasabb lett, ezért elkezdte kaparni a földet lábával, és ekkor fakadt ki alatta a forrás (egyes elbeszélések szerint a forrás akkor tört fel, amikor Ismáel dobbantott egyet lábával, más írásokban pedig Gábriel arkangyal fakasztotta a vizet).

A Zamzam név eredetére is többféle magyarázat létezik, a legelterjedtebb feltevés az, hogy az arab zome zome, illetve az arámi zem – gyűjteni, összegyűlni szavakból ered, ami a történetre utal, amikor Hágár próbálta összegyűjteni a feltörő vizet. Mások úgy gondolják, hogy a z-m z-m ikerszavakból ered, amely arabul azt jelenti, hogy kicsiket kortyolni. Egyéb utalások szerint Hágár azt kiáltotta, hogy Zam! Zam! azaz Állj! Állj! - miközben próbálta a kifakadó vizet összegyűjteni.
A Zamzam kutat másképp Ismáel kútjának nevezik, ezzel utalva a csodálatos történetre.
A Zamzamnak a mekkai zarándoklatokban (hádzs, umra) is van szerepe, minden muszlim, aki részt vesz a zarándokutakon, iszik a kút vizéből. A hádzs esetében a zarándoklat 3. napján isznak a hívők a forrás vízéből, miután megkerülték a Kába követ, és hétszer megtették a Szafa és Marva dombok közötti távolságot.

Úgy tartják, hogy a Zamzam víz isteni eredetű és gyógyító hatású. Egyes hadíszok [Al-Mu’jam Al-Kabeer: 11004] szerint Mohamed próféta is e kút vízével oltotta szomját, illetve evvel mosakodott meg ima előtt. Amikor betegeket látogatott, nekik is vitt a vízből, úgy vélte, hogy tápláló és gyógyító hatású, minden bajra orvosság lehet.

A Zamzam víz színtelen és szagtalan, leginkább sós ízű a magas nátrium-klorid (konyhasó) tartalma miatt, de az emberi egészségre nincsen káros hatása. Feltehetően magas só tartalmának köszönhetően nem algásodik el a víz, illetve emiatt pusztulnak el benne a mikrobák, kedvezőtlen közeget nyújt a baktériumok szaporodásához is.

A forrás vízét semmilyen vegyi anyaggal nem kezelik, a kutatások eredményeképpen összességében 30 különböző anyagot találtak a vízben, de ezeknek nagy része elhanyagolhatóan csekély mértékben van jelen. A fő ásványi anyagok: kén, klorid, kalcium, magnézium, vas, mangán és réz.

Shirk az iszlámban

Az iszlámban a shirk (arabul: شرك‎) (magyar fordításban csapda, kelepce) a bálványimádat, pogányság és a politeizmus bűnét jelenti, azaz bármi más dolognak vagy személynek az istenítése vagy imádata, mint Allah. Más szóval társak tulajdonítása Allah mellé.
Az iszlám szerint a shirk megbocsáthatatlan bűn, ha valaki úgy hal meg, hogy Allah mellé társat tulajdonított és ezt nem vonta vissza. ([Ibrahim 14:30], Al-Bukhari 4497).

Megkülönböztethetünk kétféle shirket, a nagy (akbar) shirket és a kis (aszghar) shirket az alábbiak szerint:
Shirk al-akbar (شرك الاكبر):
Ide az tartozik, ha valami vagy valaki mást istenítünk Allah helyett. Ez lehet nyilvános, amikor bálványokat, sírokat vagy halottakat imádnak. De lehet rejtett is, amikor valaki a külvilág felé azt mutatja, hogy muszlim, de belül társakat tulajdonít Isten mellé, más néven álszenteskedik.

A shirknek a hitben több formája is lehet:
- Pl. annak a hite, hogy valaki Allahhal együtt teremt, ad és elvesz életet, uralkodik és irányítja a világot.
- Vagy amikor valakit mindenben vakon követünk, nem törődve azzal, hogy a cselekedetei ellent mondanak az iszlámnak.
- Vagy amikor valaki annyira imád és behódol egy teremtett lénynek, mintha Allah lenne az.
- Vagy annak a hite, hogy léteznek olyan személyek, akik tudják az előre látatlant, a jövőt úgy, mint Allah. Csakugyan, mint annak a hite, hogy valaki irgalmat tud adni, megbocsát bűnöket, mint Allah.
A shirk néha szavakban jelenik meg:
- Pl. amikor valaki máshoz imádkozunk, mástól várjuk a segítséget, másnál keressük a menedéket, mint Allah. Ez lehet egy próféta, egy szent, egy angyal, egy dzsinn, vagy bármilyen teremtett lény, pedig senkinek sincs e fölött hatalma, csak Allahnak.
- Vagy amikor valaki viccet csinál a vallásból, vagy a saját alkotását hasonlítja Allahéhoz.
A shirk megjelenhet tettekben is:
- Amikor valaki másnak áldozunk, máshoz imádkozunk vagy máshoz borulunk le, mint Allah.
- Vagy ha törvényeket hozunk létre, és azokat tartjuk be Allah törvényeivel szemben.
- Vagy ha hitetleneket támogatunk és segítjük őket a hívők ellen.
- Vagy bármi olyan cselekedet, ami a hit ellen irányul.

Shirk al-aszghar (شرك الاصغر):
- Érzelmi ragaszkodás egy tárgyhoz, aminek nincs alapja, és amire Allah nem adott engedélyt, pl. amulettek, talizmánok használata, annak érdekében, hogy védelmet nyújtson vagy, hogy távol tartsanak az ördögszemtől (bővebben a khamsa kézről).

- Ráolvasás, szerelmi és egyéb bájitalok használata.
- Hódolata, tisztelete embereknek vagy tárgyaknak, de nem annyira, hogy Istenként tekintenek rájuk, pl. valami vagy valaki másra tett eskü, mint Allahra.

Konklúzió:
A muszlimok kerüljék mind a kis, mind a nagy shirket. A legnagyobb bűn a shirk és Allah egyedülálló jogainak megsértése. Ezért Allah elrendelte, hogy minden mushrikin (politeista, pogány, bálványimádó) örökre a Pokolban maradjon, és nem bocsátja meg bűneiket.
([al-Nisa’ 4:48], [al-Maa'idah 5:72])

 

források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Shirk_(Islam)
http://islamqa.info/en/34817

Az imaszőnyeg használata és jellemzői

Az imaszőnyeg egy olyan eszköz, amelyen a muszlimok az imát végzik. A szőnyeg arra szolgál, hogy a hívő tiszta felületen tudjon imádkozni, mivel a muszlimoknak kötelező, hogy tiszta helyen és tisztán imádkozzanak. Nemcsak az imádkozónak kell Mekka irányába fordulnia, de az imaszőnyeget is abba az irányba kell fordítania.

Az imaszőnyegek téglalap alakúak és általában kb. kicsit több, mint 1 m hosszúak, azért hogy egy felnőtt ember is kényelmesen elférjen rajtuk, amikor az ima során letérdel vagy leborul.

Az imaszőnyegeket különböző szimbólumok és mintázatok díszítik. Vannak letisztult, egyszerű szőnyegek, és vannak nagyon aprólékosan dekoráltak.
A legtöbb szőnyegen egy kis ”fülke” látható, amely a mihrábot (a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát, a kiblát jelző fali fülke vagy tábla az imahelyen) szimbolizálja.
Számos szőnyegen egy vagy több mecsetlámpa található, mely a Fény versére (آية النور ayat an-nur: 24. szúra 35. aya a Koránban) utal. Néhányon konkrét mecsetek vannak feltüntetve, leggyakrabban medinai, mekkai és jeruzsálemi mecsetek.

A dekoráció nemcsak a látványban nyújt szerepet, de segít az imádkozónak. Ilyen figyelmeztető motívumok pl. a fésű vagy a korsó: a fésű a muszlim férfiakat emlékezteti arra, hogy ima előtt megfésülködjenek; a korsó, pedig arra, hogy a muszlimok mossák meg a kezüket ima előtt. Az újonnan megtérteknek vannak olyan imaszőnyegek, amelyeken két díszes kézfej azt jelzi, hogy hova helyezzék a kezüket imádkozás közben.

A szőnyegeket készíthetik pálmalevelekből, pamutból, bársonyból, teveszőrből, kecskeszőrből, gyapjúból és selyemből. Találhatunk egyedi kézzel készített, és tömeggyártásban, gyárakban előállított imaszőnyegeket egyaránt.

Az imaszőnyeg arabul: سجادة‎ - sadzsada, amely ugyanabból a törzsszóból származik, mint a ”maszdzsid” (mecset) és a ”szudzsud” (leborulás) szavak.




Ellentmondások az Iszlám tanításai és az Iszlám Állam között


Tengernyi ellentmondás van az Iszlám Állam és az Iszlám tanításai között. Íme néhány közülük:

1. Megölik a rabokat, miközben a Korán ezt írja róla:
„Táplálják a szegényeket, árvákat és a rabokat – jóllehet nekik is kedves az.
Mi bizony Allah kegyét (szó szerint: Allah arcát) keresve táplálunk benneteket. Nem várunk tőletek semmi fizetséget, sem köszönetet.”
[76:8-9]
Továbbá, a rabokkal kapcsolatban Ibn ‘Abbas (Mohamed próféta egyik társa) azt mondta: „Isten hírnöke megparancsolta nekik, hogy legyenek kedvesek a rabokkal, így ők maguk elé engedték a rabokat, amikor ételhez jutottak.”

2.Ártatlan embereket ölnek, pedig a Korán ezt mondja:
„Ha valaki megöl egy lelket, egy másik lélek nélkül, vagy a földön való rossz okozásának a hiányában, akkor az olyan, mintha minden embert megölt volna. Aki viszont életben tart az olyan, mintha minden embert életben tartott volna.”
[5:32]

3. Élve égetnek el embereket, de Mohamed próféta ezt mondta:
„Senki se büntessen tűzzel, kivéve a Tűz Urát.”
Az iszlámban tilos hangyákat és bogarakat megégetni, szóval képzeljük el, hogy milyen nagy bűnt egy embert megégetni.

4. Keresztényeket ölnek, pedig Mohamed próféta a levelében esküt tett, hogy megvédje a keresztényeket:
„Ezt a levelet Muhammad Ibn Abdullah írta, mint egy szövetséget azokhoz, akik a kereszténységet fogadják el, mi közel és távol mögöttük állunk. Bizony, én magam, a szolgák, a segítők és a követőim védjük őket, mivel a keresztények a polgáraim; és Istené! Bárminek ellene vagyok, ami nekik nem tetszik. Semmilyen kényszer ne legyen rajtuk. Se a bíróikat ne váltsák le, se a szerzeteseiket a kolostoraikban. Senki se rombolja le a vallásuk házát, ne rongálja, vagy semmit se vigyen el onnan a muszlimok házába. Ha valaki ezek közül bármit is elkövet, akkor megszegi Isten szövetségét és engedetlen a prófétájának. Bizony, ők (a keresztények) a szövetségeseim és védelmem alatt állnak minden elől, amit utálnak. Senki se kötelezheti őket, hogy elutazzanak vagy, hogy harcoljanak. A muszlimoknak harcolniuk kell értük. Ha egy keresztény nő hozzámegy egy muszlimhoz, saját akaratából tegye. Nem akadályozhatják meg abban, hogy elmehessen a templomba imádkozni. Tisztelni kell a templomaikat. Senki sem akadályozhatja meg őket, hogy megjavítsák templomaikat, sem a szövetségük szentségét. A nemzetből senki se szegheti meg ezt a szövetséget az Ítélet napjáig és a világ végéig.”
Azt is mondta: „Jól gondoskodjatok a koptokról (keresztényekről).”

5. Az Iszlám Állam azt mondja, hogy el akarja pusztítani a Kába-követ Mekkában. A muszlimok a Kába-kő felé imádkoznak több mint 1400 éve. És a próféták is mióta Ábrahám prófétát tisztelik. Miért akarná egy muszlim tönkretenni a Kába-követ?

6. Mohamed próféta figyelmeztetett a szélsőségesekről, mint az Iszlám Állam és Al Khawarij-nak (azok, akik kiléptek) nevezte a szektájukat. Ezt mondta:
„Aki nem engedelmeskedik a vezetőnek, szétválasztja a közösséget és meghal, az tudatlanságban halt meg. Aki az elvakult oldalán harcol, a törzsiség kedvéért dühöng, hirdeti a törzsiséget vagy azt támogatja és meghal, az tudatlanságban halt meg. Aki a nemzetem ellen fellázad, lecsap a tisztességesre és gonosz egyaránt, nem kímélve még a hívőket sem, és nem teljesíti a biztonság zálogát (az eskü, amit Mohamed tett, hogy megvédje a nem muszlimokat), akkor semmi köze sincs hozzám és nekem se őhozzá.”
Továbbá a szektájukat a „teremtések legrosszabbikának” nevezte.

7. Az Iszlám Állam legtöbb áldozata muzulmán:
„És ne öljétek meg egymást (se magatokat)! Allah bizony irgalmas veletek. Aki ellenségeskedésből és bűnös jogtalanságból teszi ezt, az a Pokol tüzén fog elégni. Ez bizony könnyű Allah-nak.”
[4:29-30]

8. Az Iszlám Állam ok nélkül támad meg embereket, pedig a Korán szerint az egyetlen alkalom, amikor a harc megengedett, az az önvédelem.
„Harcoljatok hát Allah Útján azok ellen, akik veletek harcba szálltak! Ám ne lépjétek át a megszabott határokat! Bizony Allah nem szereti a határokat áthágókat.”
[2:190]

9. Az Iszlám Állam ártatlan nem muszlimokat támad, de a Korán azt írja, hogy ne bántsák őket.
„Allah nem tilt el benneteket azoktól, akik a vallás miatt nem harcoltak veletek és nem űztek el benneteket az otthonaitokból. Ezekkel legyetek jóravalók és méltányosak! Allah szereti a méltányosakat.”
[60:8]

Forrás

látogató számláló